Chapter 17

   Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.  

-

   Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.  

-

   Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.  

-

   A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.  

-

   A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!  

-

   A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.  

-

   Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.  

-

   Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.  

-

   Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.  

-

   Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.  

-

   Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.  

-

   Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.  

-

   A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.  

-

   [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.  

-

   A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.  

-

   Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?  

-

   Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.  

-

   Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.  

-

   Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.  

-

   Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.  

-

   A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.  

-

   A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.  

-

   A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.  

-

   Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.  

-

   Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.  

-

   Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.  

-

   A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.  

-

   Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.  

-