Hungarian Bible

Job 38

Job

Return to Index

Chapter 39

1


 

   Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;  

 

 

-

2


 

   Mikor meglapulnak tanyáikon, [és] a bokrok közt lesben vesztegelnek?  

 

 

-

3


 

   Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?  

 

 

-

4


 

   Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?  

 

 

-

5


 

   Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?  

 

 

-

6


 

   [Csak] összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól []megszabadulnak.  

 

 

-

7


 

   Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.  

 

 

-

8


 

   Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,  

 

 

-

9


 

   A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?  

 

 

-

10


 

   Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.  

 

 

-

11


 

   A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld [gazt] felkeres.  

 

 

-

12


 

   Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?  

 

 

-

13


 

   Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?  

 

 

-

14


 

   Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?  

 

 

-

15


 

   Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?  

 

 

-

16


 

   Vígan [leng] a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?  

 

 

-

17


 

   Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!  

 

 

-

18


 

   És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.  

 

 

-

19


 

   Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;  

 

 

-

20


 

   Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.  

 

 

-

21


 

   De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.  

 

 

-

22


 

   Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?  

 

 

-

23


 

   Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!  

 

 

-

24


 

   [Lábai] vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.  

 

 

-

25


 

   Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;  

 

 

-

26


 

   Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:  

 

 

-

27


 

   Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.  

 

 

-

28


 

   A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.  

 

 

-

29


 

   A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, [és] kiterjeszti szárnyait dél felé?  

 

 

-

30


 

   A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?  

 

 

-

31


 

   A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.  

 

 

-

32


 

   Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.  

 

 

-

33


 

   Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott [terem.]  

 

 

-

34


 

   Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:  

 

 

-

35


 

   A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!  

 

 

-

36


 

   És szóla Jób az Úrnak, és monda:  

 

 

-

37


 

   Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.  

 

 

-

38


 

   Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!  

 

 

-

Job 40

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: