Chapter 21

   Felele pedig Jób, és monda:  

-

   Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok [helyett.]  

-

   Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.  

-

   Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserû a lelkem?  

-

   Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.  

-

   Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.  

-

   Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?  

-

   Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt.  

-

   Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok.  

-

   Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.  

-

   Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az õ magzataik.  

-

   Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.  

-

   Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;  

-

   Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!  

-

   Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte?  

-

   Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tõlem!  

-

   Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ rájok az õ veszedelmök! [Hányszor] osztogatja részöket haragjában.  

-

   Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.  

-

   Isten az õ fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.  

-

   Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.  

-

   Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az õ hónapjainak száma letelt?!  

-

   Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a magasságban levõket is!  

-

   Ez meghal az õ teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;  

-

   Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad.  

-

   Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.  

-

   Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket.  

-

   Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;  

-

   Mert ezt mondjátok: Hol van ama fõembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?  

-

   Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik [sokat] utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?  

-

   Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.  

-

   Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?  

-

   Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.  

-

   Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok [mentek el] elõtte.  

-

   Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.  

-