Hungarian Bible

Exodus 32

Exodus

Return to Index

Chapter 33

1


 

   Szóla azután az Úr Mózesnek: Eredj, menj fel innen, te és a nép, a melyet kihoztál Égyiptom földéről, a földre, a melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak mondván: A te magodnak adom azt.  

 

 

-

2


 

   És bocsátok előtted Angyalt, és kiűzöm a Kananeusokat, Emoreusokat, Khittheusokat, Perizeusokat, Khivveusokat és Jebuzeusokat:  

 

 

-

3


 

   A tejjel és mézzel folyó földre; de én nem megyek fel köztetek, mert te keménynyakú nép vagy, hogy meg ne emészszelek az úton.  

 

 

-

4


 

   Mikor meghallá a nép ezt a kemény beszédet, gyászba borula, és senki nem tevé fel az ékszereit.  

 

 

-

5


 

   Megmondotta vala az Úr Mózesnek: Mondd meg az Izráel fiainak: Keménynyakú nép vagy te, egy szempillantásban, ha közéd mennék, megemésztenélek. Azért most vesd le a te ékességeidet magadról, azután meglátom mit cselekedjem veled.  

 

 

-

6


 

   És lerakták magokról az Izráel fiai az ő ékességeket, a Hóreb hegyétől fogva.  

 

 

-

7


 

   Mózes pedig vevé a sátort, és felvoná azt a táboron kívül, messze a tábortól, és nevezé azt gyülekezet sátorának, és lőn, hogy mind a ki az Urat keresi, ki kelle mennie a gyülekezet sátorához, a táboron kívül.  

 

 

-

8


 

   És lőn, hogy mikor Mózes kiméne a sátorhoz, az egész nép felkele, és kiki mind az ő sátorának ajtajában álla; nézvén Mózes után míg a sátorba beméne.  

 

 

-

9


 

   És lőn, mikor Mózes beméne a sátorba, hogy felhő-oszlop szálla alá, és megálla a sátor ajtajában, és beszéle Mózessel.  

 

 

-

10


 

   És látá az egész nép, hogy a felhő-oszlop a sátornak ajtaján áll, és felkele az egész nép, és kiki meghajlék az ő sátorának ajtajában.  

 

 

-

11


 

   Az Úr pedig beszéle Mózessel színről színre, a mint szokott ember szólani barátjával; és [mikor Mózes] a táborba visszatére, az ő szolgája az ifjú Józsué, Núnnak fia, nem távozék el a sátorból.  

 

 

-

12


 

   És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te [azt] mondod nékem, vidd el ezt a népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig [azt] mondtad [nékem:] név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim előtt.  

 

 

-

13


 

   Most azért ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.  

 

 

-

14


 

   És monda: Az én orczám menjen-é [veletek,] hogy megnyugtassalak?  

 

 

-

15


 

   Monda néki [Mózes:] Ha a te orczád nem jár [velünk], ne vígy ki minket innen.  

 

 

-

16


 

   Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-é, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, a mely e földnek színén van.  

 

 

-

17


 

   Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is a mit kívántál; mert kedvet találtál szemeim előtt, és név szerint ismerlek téged.  

 

 

-

18


 

   És mondá [Mózes:] Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.  

 

 

-

19


 

   És monda az Úr: Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orczád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét: És könyörülök, a kin könyörülök, kegyelmezek, a kinek kegyelmezek.  

 

 

-

20


 

   Orczámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.  

 

 

-

21


 

   És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára.  

 

 

-

22


 

   És mikor átmegy előtted az én dicsőségem, a kőszikla hasadékába állatlak téged, és kezemmel betakarlak téged, míg átvonulok.  

 

 

-

23


 

   Azután kezemet elveszem rólad, és hátulról meglátsz engemet, de orczámat nem láthatod.  

 

 

-

Exodus 34

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: