Hungarian Bible

Exodus 14

Exodus

Return to Index

Chapter 15

1


 

   Akkor éneklé Mózes és az Izráel fiai ezt az éneket az Úrnak, és szólának mondván: Éneklek az Úrnak, mert fenséges ő, lovat lovasával tengerbe vetett.  

 

 

-

2


 

   Erősségem az Úr és énekem, szabadítómmá lőn nekem; ez az én Istenem, őt dicsérem, atyámnak Istene, őt magasztalom.  

 

 

-

3


 

   Vitéz harczos az Úr; az ő neve Jehova.  

 

 

-

4


 

   A Faraónak szekereit és seregét tengerbe vetette, s válogatott harczosai belefúltak a veres tengerbe.  

 

 

-

5


 

   Elborították őket a hullámok, kő módjára merültek a mélységbe.  

 

 

-

6


 

   Jobbod, Uram, erő által dicsőül, jobbod, Uram, ellenséget összetör.  

 

 

-

7


 

   Fenséged nagyságával zúzod össze támadóid, kibocsátod haragod s megemészti az őket mint tarlót.  

 

 

-

8


 

   Orrod lehelletétől feltorlódtak a vizek. És a futó habok fal módjára megálltak; a mélységes vizek megmerevültek a tenger szívében.  

 

 

-

9


 

   Az ellenség monda: Űzöm, utólérem őket, zsákmányt osztok, bosszúm töltöm rajtok. Kardomat kirántom, s kiirtja őket karom.  

 

 

-

10


 

   Leheltél lehelleteddel s tenger borítá be őket: elmerültek, mint az ólom a nagy vizekben.  

 

 

-

11


 

   Kicsoda az istenek közt olyan, mint te Uram? Kicsoda olyan, mint te, szentséggel dicső, félelemmel dícsérendő és csudatévő?  

 

 

-

12


 

   Kinyújtottad jobbkezedet, és elnyelé őket a föld.  

 

 

-

13


 

   Kegyelmeddel vezérled te megváltott népedet, hatalmaddal viszed be te szent lakóhelyedre.  

 

 

-

14


 

   Meghallják ezt a népek és megrendülnek; Filisztea lakóit reszketés fogja el.  

 

 

-

15


 

   Akkor megháborodának Edom fejedelmei, Moáb hatalmasait rettegés szállja meg, elcsügged a Kanaán egész lakossága.  

 

 

-

16


 

   Félelem és aggodalom lepi meg őket; karod hatalmától elnémulnak mint a kő, míg átvonul néped, Uram! Míg átvonul a nép, a te szerzeményed.  

 

 

-

17


 

   Beviszed s megtelepíted őket örökséged hegyén, melyet Uram, lakhelyűl magadnak készítél, szentségedbe Uram, melyet kezed építe.  

 

 

-

18


 

   Az Úr uralkodik mind örökkön örökké.  

 

 

-

19


 

   Mert bémenének a Faraó lovai, szekereivel és lovasaival együtt a tengerbe, és az Úr visszafordítá reájok a tenger vizét; Izráel fiai pedig szárazon jártak a tenger közepén.  

 

 

-

20


 

   Akkor Miriám prófétaasszony, Áronnak nénje dobot vőn kezébe, és kimenének utánna mind az asszonyok dobokkal és tánczolva.  

 

 

-

21


 

   És felele nékik Miriám: Énekeljetek az Úrnak, mert fenséges ő, lovat lovasával tengerbe vetett.  

 

 

-

22


 

   Ennekutánna elindítá Mózes az Izráelt a veres tengertől, és menének Súr puszta felé; három napig menének a pusztában és nem találának vizet.  

 

 

-

23


 

   És eljutának Márába, de nem ihatják vala a vizet Márában, mivelhogy keserű vala. Azért is nevezék nevét Márának.  

 

 

-

24


 

   És zúgolódik vala a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?  

 

 

-

25


 

   Ez pedig az Úrhoz kiálta, és mutata néki az Úr egy fát és beveté azt a vízbe, és a víz megédesedék. Ott ada néki rendtartást és törvényt és ott megkísérté.  

 

 

-

26


 

   És monda: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekeszed, a mi kedves az ő szemei előtt és figyelmezel az ő parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, a melyeket Égyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.  

 

 

-

27


 

   És jutának Élimbe, és ott tizenkét forrás vala és hetven pálmafa; és tábort ütének ott a vizek mellett.  

 

 

-

Exodus 16

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: