Hungarian Bible

Genesis 36

Genesis

Return to Index

Chapter 37

1


 

   Jákób pedig lakozék az ő atyja bujdosásának földén, Kanaán földén.  

 

 

-

2


 

   Ezek a Jákób nemzetségének dolgai: József tizenhét esztendős korában az ő bátyjaival együtt juhokat őriz vala, bojtár vala Bilhának és Zilpának az ő atyja feleségeinek fiai mellett, és József rossz híreket hord vala felőlük az ő atyjuknak.  

 

 

-

3


 

   Izráel pedig minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala őt; és czifra ruhát csináltat vala néki.  

 

 

-

4


 

   Mikor pedig láták az ő bátyjai, hogy atyjuk minden testvére közt őt szereti legjobban, meggyűlölik vala, és jó szót sem bírnak vala hozzá szólani.  

 

 

-

5


 

   És álmot álmodék József és elbeszélé az ő bátyjainak; és azok annál inkább gyűlölik vala őt.  

 

 

-

6


 

   Mert monda nékik: Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, melyet álmodtam.  

 

 

-

7


 

   Ímé kévéket kötünk vala a mezőben, és ímé az én kévém felkele és felálla; a ti kévéitek pedig körűlállanak, és az én kévém előtt meghajolnak vala.  

 

 

-

8


 

   És mondának néki az ő bátyjai: Avagy király akarsz-é lenni felettünk? Vagy uralkodni akarsz-é rajtunk? S annál is inkább gyűlölik vala őt álmáért és beszédéért.  

 

 

-

9


 

   Más álmot is álmodék, és elbeszélé azt az ő bátyjainak, mondván: ímé megint álmot álmodtam; ímé a nap és a hold, és tizenegy csillag meghajol vala én előttem.  

 

 

-

10


 

   S elbeszélé atyjának és bátyjainak, és az ő atyja megdorgálá őt, mondván néki: Micsoda álom az a melyet álmodtál? Avagy elmegyünk-é, én és a te anyád és atyádfiai, hogy meghajtsuk magunkat te előtted a földig?  

 

 

-

11


 

   Irígykednek vala azért reá az ő bátyjai; az ő atyja pedig elméjében tartja vala e dolgot.  

 

 

-

12


 

   Mikor pedig az ő bátyjai elmenének Sikhembe, hogy az ő atyjok juhait őrizzék;  

 

 

-

13


 

   Monda Izráel Józsefnek: A te bátyáid avagy nem Sikhemben legeltetnek-é? Jöszte, és én hozzájok küldelek téged. Ő pedig monda: Ímhol [vagyok].  

 

 

-

14


 

   És monda néki: Menj el, nézd meg, hogy s mint vagynak a te bátyáid és a juhok, s hozz hírt nékem. Elküldé tehát őt Hebron völgyéből, és méne Sikhembe.  

 

 

-

15


 

   Előtalálá pedig őt egy ember, mikor a mezőben bolyong vala, és megkérdé őt az az ember, mondván: Mit keressz?  

 

 

-

16


 

   És monda: Az én bátyáimat keresem, kérlek, mondd meg nékem, hol legeltetnek?  

 

 

-

17


 

   És monda az ember: Elmentek innen, mert hallám, hogy mondák: Menjünk Dóthánba. Elméne azért József az ő bátyjai után, és megtalálá őket Dóthánban.  

 

 

-

18


 

   Mikor távolról megláták, minekelőtte közel ért volna hozzájok, összebeszélének, hogy megölik.  

 

 

-

19


 

   És szólának egymás között: Ímhol jő az álomlátó!  

 

 

-

20


 

   Most hát jertek öljük meg őt, és vessük őt valamelyik kútba; és azt mondjuk, hogy fenevad ette meg, és meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.  

 

 

-

21


 

   Meghallá pedig Rúben és megmenté őt kezökből, és mondá: Ne üssük őt agyon.  

 

 

-

22


 

   És mondá nékik Rúben: Ne ontsatok vért, vessétek őt ebbe a kútba, a mely itt a pusztában van, de kezet ne vessetek reá. Azért, hogy megszabadítsa őt kezökből, hogy visszavigye atyjához.  

 

 

-

23


 

   És lőn, a mint oda ére József az ő bátyjaihoz, letépték Józsefről az ő felső ruháját, a czifra ruhát, mely rajta vala.  

 

 

-

24


 

   És megragadák őt és beleveték a kútba; a kút pedig üres vala, nem vala víz benne.  

 

 

-

25


 

   Azután leűlének kenyerezni, és felemelék szemeiket, és láták, hogy ímé egy Ismáelita karaván jő vala Gileádból, és azoknak tevéi visznek vala fűszerszámot, balzsamot és mirhát, menvén, hogy alávigyék Égyiptomba.  

 

 

-

26


 

   És monda Júda az ő atyjafiainak: Mi haszna, ha megöljük a mi atyánkfiát, és eltitkoljuk az ő vérét?  

 

 

-

27


 

   Jertek adjuk el őt az Ismáelitáknak, és ne tegyük reá kezünket, mert atyánkfia, vérünkből való ő. És hallgatának rá az ő atyjafiai.  

 

 

-

28


 

   És menének arra Midiánita kereskedő férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: [azok] pedig elvivék Józsefet Égyiptomba.  

 

 

-

29


 

   És visszatére Rúben a kúthoz, és ímé József nem vala a kútban, és megszaggatá ruháit.  

 

 

-

30


 

   És megtére az ő atyjafiaihoz, és monda: Nincsen a gyermek, és én, merre menjek én?  

 

 

-

31


 

   Akkor vevék a József felső ruháját, és leölének egy kecskebakot, és belemárták a felső ruhát a vérbe.  

 

 

-

32


 

   És elküldék a czifra ruhát, és elvivék atyjokhoz és mondának: Ezt találtuk, ismerd meg, fiad ruhája-é vagy nem?  

 

 

-

33


 

   És megismeré azt, és monda: Fiam felső ruhája ez, fenevad ette meg őt, bizony széllyelszaggatta Józsefet.  

 

 

-

34


 

   És megszaggatá Jákób ruháit, és zsákba öltözék és gyászolá az ő fiát sokáig.  

 

 

-

35


 

   Felkelének pedig minden ő fiai, és minden ő leányai, hogy vígasztalják őt, de nem akara vígasztalódni, hanem monda: Sírva megyek fiamhoz a sírba; és siratá őt az atyja.  

 

 

-

36


 

   A Midiániták pedig eladák őt Égyiptomba Pótifárnak, a Faraó főemberének, a testőrök főhadnagyának.  

 

 

-

Genesis 38

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: